A villám

Mi a gömbvillám?

A gömbvillám a villám legritkábban megfigyelhető fajtája. A többi villámhoz képest lassú mozgású és hosszabb életű, rendszerint földközeli objektum. Létezése hosszú ideig vita tárgyát képezte, mivel mibenlétének és keletkezésének körülményei egyelőre nem tisztázottak. Kutatását nehezíti, hogy laboratóriumi körülmények között való előállítása nem megoldott; ugyan a legutóbbi idők kísérletei nyomán hasonlót már sikerült létrehozni, a vélemények azonban erősen megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy ez gömbvillám volt-e. 2012-ben "közönséges" villámok megfigyelése közben a látható fény tartományában észleltek gömbvillámnak látható jelenséget. Az észlelt fény spektrumvonalai szilícium, vas és kalcium jelenlétét mutatják, és ez az elpárologtatott szilícium a magyarázatot erősíti.

Jellemzői:

• A legtöbbször vihar közben vagy közvetlenül azt követően jön létre, az esetek többségében villámbecsapódás után. Egyes beszámolók szerint a gömbvillám a „normál” villám mentén ereszkedik le a földre, mások azt állítják, hogy a becsapódás helyén keletkezett. Átlagos élettartama néhányszor 10 másodperc. Az esetek többségében nyílt területen fordul elő, de zárt térben való keletkezése is dokumentálva van.
• Számtalan színváltozata a fehértől a sárgán és narancssárgán át a vörösig és a kékig terjed, ugyanakkor fényereje általában gyenge, legtöbbször áttetsző. Ha a gömbvillám nagy része áttetsző, akkor a jelenség jóval gyakoribb lehet, mint ami a megfigyelések számából következne, hiszen azokat nappal nehéz észrevenni; ilyenkor jelenlétükre esetleges nyomaikból lehet következtetni.
• Mérete a néhány centimétertől néhány méterig terjedhet, de általában narancs vagy labda méretű. Leggyakrabban gömb, ritkábban körte, illetve szivar alakú.
• Mozgása nem igazán hasonlítható a villámokhoz, mivel viszonylag lassú, néha megáll. Mozgás közben gyakori az irányváltoztatás, lebegése a földfelszínnel általában párhuzamos, a magasságbeli ingadozás viszonylag ritka. A szél általában nem, de az elektromos terek befolyásolhatják mozgásának irányát. A szilárd tárgyakat általában kikerüli, de megfigyeltek már lyukat égetve érkező vagy alakot változtatva résen áthaladó objektumot is. Előfordulhat csoportban is; mozgásuk ekkor egymást követi, esetenként összeolvadhatnak, illetve szétválhatnak.
• A vele való érintkezés légzési és szívritmuszavarokat, égési sérüléseket vagy akár halált is okozhat.

Felrobbanással vagy elhalványulással szűnik meg, a beszámolókban említett környezetmódosító hatásai alapján energiatartalmát 1000J és 10 MJ közé becsülik. Az élőlényekre a kisebb energiájú gömbvillám is életveszélyes, de az még alapvetően nem rombol; a nagyobb energiájú akár tüzet is gyújthat, illetve szilárd testeket égethet át.